Napjainkban már nem számít kuriózumnak, ha valaki nem csak hűtésre használja klímáját. Cikkünkben bemutatjuk, milyen esetekben lehet érdemes klímával fűteni, és mire érdemes figyelni, ha úgy döntünk, hogy ezt a megoldást választjuk.
 

A klíma és a hőszivattyú elv

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, érdemes tisztázni, hogyan is működnek a mai modernebb klímák.

Működésük alapja a hőszivattyú elv: azt is mondhatjuk, hogy minden mai modernebb klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a beltéri levegőt egy hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban ugyanakkor felfűti.

A klímákban speciális hűtőközeg van: egy olyan vegyület, ami cseppfolyósból gázhalmazállapotba kerül - illetve fordítva, gázból cseppfolyósba - és ezáltal képes a hő elvezetésére.
 
Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg lehűti, ezáltal felmelegszik, gázhalmazállapotban kerül a kompresszorba, ahol összepréselődik. A gáz ezáltal sűrűbb lesz, ugyanakkor megőrzi a felhalmozódott hőenergiát. A kinti közegbe kerülve ez a forró és sűrű gáz leadja a hőenergiát, majd lehűlve visszakerül a rendszerbe, ahol a belső teret hűti.
 
A folyamat azonos fűtés üzemmódban is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia nem kifelé távozik, hanem a belső teret, a lakás levegőjét fűti fel.
 
A fentiekből két dolog következik: egyrészt az, hogy egy hűtésre alkalmas klíma elméletileg mindig képes a (kiegészítő vagy önálló) fűtésre is, másrészt pedig az, hogy - például egy villanyradiátorral ellentétben - a klíma az elektromos áramot nem közvetlenül alakítja át hővé.
 
Ez utóbbi azért fontos, mert ennek köszönhetően a légkondicionáló egységnyi energia felhasználásával akár négyszer-ötször több hőenergiát is képes biztosítani, mint egy hagyományos villanyradiátor. Végeredményben ez az, ami miatt a klímával való fűtés megtakarítást jelenthet a hagyományos megoldásokhoz képest.
 

Klíma típusok és fűtési képességeik

Melyik klíma típussal lehet fűteni?

Mivel a klímák a hőszivattyú elv alapján működnek, a gyártók számára minimális költséget jelent, ha készülékeiket a hűtés mellett a fűtésre is alkalmassá szeretnék tenni (vagy fordítva). Ennek megfelelően ma már minden, kereskedelmi forgalomban kapható klíma képes mindkét funkcióra.

Érdemes tudni ugyanakkor, hogy egy alapvetően hűtésre szánt, kisebb teljesítményű klímától nem várhatjuk el, hogy a magyar éghajlati viszonyok mellett egy teljes téli szezonban 20-25 Celsius fokot biztosítson otthonunkban (sok készülék -20 Celsius fok kültéri hőmérséklet alatt egyáltalán nem is működik). Ha nem csak átmeneti fűtésre van szükség, téliesített vagy fűtésre optimalizált klímákat kell keresnünk - ezek jobban viselik a hideget és sokkal hatékonyabbak.

Inverteres klímák

Napjainkban már minden, kereskedelemben kapható klíma inverteres, azaz nem csak ki-, illetve bekapcsol a helyiség hőmérsékletétől függően, de képes az éppen szükséges szintre csökkenteni vagy növelni teljesítményét.
Ezzel energiafogyasztásuk hatékonyabb a hagyományos készülékekkel összevetve - de egyébként a fűtési képességet az inverter nem befolyásolja. Napjainkban a kereskedelmi forgalomban kapható klímák inverteresek és képesek fűteni - ilyen egyszerű az egész!

Mit jelent a klímán látható SCOP érték?

Az Európai Unióban minden légkondícionálón látható egy energiacímke, ami megmutatja, hogy az adott készülék mennyire hatékonyan hűt, illetve fűt.
Míg a címke bal oldalán látható SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio, vagyis szezonális energiahatékonysági tényező) a hűtési szezonban elérhető hatékonyságot mutatja, a mellette szereplő SCOP (Seasonal Coefficient of Performance, vagyis szezonális teljesítmény együttható) a készülék átlagos fűtési hatékonyságáról ad képet.
Minél nagyobb az érték, a készülék annál kisebb energiafelhasználással képes elérni maximális teljesítményét fűtés során: a legjobb, A+++ minősítésű klímáknál a SCOP érték legalább 5.1 kell, hogy legyen.

A SCOP mutató segítségével könnyen kiszámíthatjuk a készülék maximális fogyasztását: csak el kell osztanunk a címkén is megadott teljesítményt a SCOP értékkel. Egy 3.5 kW-os teljesítményű, 5.00 SCOP értékkel rendelkező légkondi maximális fogyasztása fűtés esetén 3.5/5 = 0.7 kWh. Ami azt jelenti, hogy a klímaberendezés óránként 0.7 kWh villamosenergiát fogyaszt

A fűtés költségei klímával

Lássuk, milyen költségekkel jár a klímával történő fűtés a hagyományos fűtési módszerekhez képest!

Beszerzés

Más fűtési alternatívákkal összehasonlítva a klíma beszerzése és beszerelése általában pénztárcabarátnak mondható, és kevésbé időigényes, különösen, ha az engedélyeztetéseket is figyelembe vesszük például egy gázkészüléknél, vagy a hőszivattyú egyes típusainál. Általában keveset kell bontani, átépíteni beszereléséhez, és bővítése, átalakítása is egyszerű. Arra mindenképp érdemes odafigyelni, hogy az ingatlan elektromos hálózatának teljesítménye megfelelő legyen, valamint a kültéri egységek elhelyezésénél mindenképp figyelemmel kell lenni a jogszabályban, helyi építési rendelkezésben vagy társasházi / lakószövetkezeti közgyűlési határozatban rögzített előírásokra, mivel egy nem szabályosan elhelyezett kültéri egység áthelyezése további költséggel járhat. Szomszédok esetében érdemes előre egyeztetni, hogy a kültéri egység felszerelése zajjal járó tevékenység (pl. fal áttörés esetén ne érje őket meglepetésként)
Ez még akkor is igaz, ha ki kell emelnünk, hogy ha nem csak őszi-tavaszi átmeneti fűtésben gondolkodunk, mindenképp szükséges a külső egység téliesítése, illetve javasolt olyan, drágább készülék vásárlása, amit kifejezetten javasolnak téli fűtésre is.
Az egyre melegebb nyarak sokszor kikényszerítik a hűtési célú klíma vásárlását: ha adottságnak vesszük, hogy márpedig erre mindenképp szükségünk lesz, a téliesítés többletköltsége ehhez képest már alacsony.

Üzemeltetés

Mivel egy hagyományos villanyradiátor SCOP mutatója nagyjából 1 - ez jelenti azt, hogy az elektromos energia 100%-a hőenergiává alakul - a jellemzően 4-5-ször magasabb SCOP mutatóval rendelkező klímák energiafogyasztása 75-80 százalékkal is csökkentheti az elektromos fűtési költségeket ezekkel összehasonlítva.
A gázfűtéssel már nehezebb az összehasonlítás, hiszen a villany és földgáz egymáshoz viszonyított ára nem fix, azonban egyes gyártók konkrét példái azt mutatják, hogy egy gázkazánhoz képest akár 50% is lehet a fűtésköltség megtakarítás.
Mivel a klímás fűtés hatékonysága enyhébb időben a legnagyobb, a körülményektől függetlenül szinte biztos, hogy 5-7 Celsius fok felett még akkor is érdemes fűtésre inkább a légkondicionálót használni, ha egyébként az épületben van kiépített gázfűtés is.
Ennek oka, hogy a klímák hatékonysága csökken, ahogy nő a különbség a külső és a belső hőmérséklet között.

Karbantartás

Egy hagyományos klímát általában évente egyszer elég átnézni, azonban a fűtésre is használt légkondicionálóknál mind a hűtési, mind a fűtési szezon előtt javasolt a szűrőtisztítás és az ellenőrzés.

Karbantartási szempontból előnyös ugyanakkor, hogy a klímák meghibásodása viszonylag ritka, és egy légkondicionáló javítása, szervizköltsége általában alacsonyabb, mint egy hagyományos kazáné - és akkor még nem is említettük a gázfűtés esetén jelentkező, kéménnyel kapcsolatos költségeket.
 

Környezeti és egészségügyi tényezők

A pénz nem minden. A klímával történő fűtés az anyagiakon túl is tartogat előnyöket.

Beltéri levegő minősége

Napjainkban a legtöbb klíma már fejlett légszűrőkkel is rendelkezik, így használatával otthonunk levegője is tisztábbá válik.
Minden légkondiban találunk páramentesítő funkciót is, ami segít például a penészesedés megelőzésében is. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy a klímákban lecsapódó nedvesség kitűnő táptalaj lehet a penészgombák és baktériumok számára - ezért mindenképp érdemes olyan, modernebb készüléket választani, amiben antibakteriális szűrő is van, valamint odafigyelni a rendszeres, szezonális karbantartásra. Fontos, hogy fűtési, illetve hűtési időszak előtt ellenőriztessük, illetve tisztíttassuk meg a szűrőket.

Környezeti lábnyom

A klíma korábban már említett, viszonylag alacsony energiafogyasztása azt is jelenti, hogy energiafelhasználását tekintve környezetkímélőbb, mint például a villanyradiátor.
Azonban a hűtőközegben használt vegyület - közkeletű nevén klímagáz - veszélyes hulladék és a régebbi készülékekben használt anyagok különösen károsak lehetnek a környezet szempontjából.
Mint minden technológiánál, szokásaink alakításával, tudatos használattal itt is nagyon sokat tehetünk környezetünkért: nagyon nem mindegy például, hogy 20 vagy 25 Celsius fokra fűtjük-e az ingatlant vagy hogy éjszakára, vagy nappali távollétünk (pl. munkába, óvodásba – iskolába járás) idejére lejjebb kapcsoljuk-e a hőmérsékletet.

Gyakorlati tippek és tanácsok klímás fűtéshez

Rásegít vagy teljesen kiváltja a hagyományos fűtési módszereket?

Mint említettük, a klíma fűtési hatékonysága enyhébb időben sokkal nagyobb, mint amikor nagy a kinti és belső hőmérséklet közötti különbség. Ennek megfelelően a kiegészítő fűtés addig, míg a külső hőmérséklet meghaladja az 5-7 Celsius fokot mindenképpen ajánlott, még gázkazános téli fűtés esetén is.
Ahhoz viszont, hogy a leghidegebb téli napokon is kizárólag klímával tudjunk fűteni, speciális, téliesített külső egységre lesz szükségünk - és az sem árt, ha fűtésre optimalizált készülékünk van, ellenkező esetben ugyanis egy hideg hónapban megnőhetnek energiaköltségeink.

Mindezeket, illetve a klíma egyéb előnyeit és hátrányait figyelembe véve - ezekről cikkünkben később részletesen is szó lesz - általában elmondhatjuk, hogy bár egy régi építésű ingatlan esetében sokszor az egész éves klíma hűtés-fűtés lehet az optimális megoldás, új építésű otthonoknál nem jellemző, hogy kizárólag ezt használnák. Ilyen értelemben ritkán váltja ki a hagyományos fűtési rendszereket - ebben a műfajban ugyanakkor a hőszivattyús rendszerek egyre népszerűbbek.

A megfelelő klíma kiválasztása

Függetlenül attól, hogy csak kiegészítő fűtésre vagy egész fűtési szezonban szeretnénk használni a klímát, fontos, hogy olyan teljesítményt válasszunk, ami megfelel a fűteni tervezett helyiségek fizikai és használati jellemzőinek és az egyéni fűtési igényeknek.
A legtöbb kereskedő, valamint a készülékek gyártói oldalán találunk olyan táblázatot, ami megmutatja, hogy egy adott alapterülethez milyen teljesítményű készüléket javasolnak. Ettől függetlenül érdemes lehet kikérni egy szakértő véleményét, különösen, ha a helyiség mérete közel áll az adott teljesítménynél javasolt alsó vagy felső határhoz. Ha régi, nagy belmagasságú otthonunk van, akkor ne felejtsük el, hogy a klímának is sokkal nagyobb mennyiségű levegőt kell felfűtenie a szokásosnál.
Ha a teljesítmény túl alacsony, adott esetben megeshet, hogy a klíma nem tud elég meleget csinálni, de az sem szerencsés, ha a készülék teljesítménye túl magas. Ilyenkor ugyanis nagyobb lesz a beszerzési és az üzemeltetési költség, emellett feleslegesen nagy lesz a készülék helyigénye is.

Energia-megtakarítási tippek

Öltözködjön melegen!
Ha télen melegebben felöltözik, egy 20 Celsius fokos helyiségben is kellemesen érezheti magát. Ha nincs a padló hőszigetelve, egy vastag szőnyeg és meleg papucs viselete is sokat tud javítani a hőérzeten.
 
Nem kell, hogy minden helyiségben ugyanolyan meleg legyen!
A hálószoba hőmérséklete 16-20 Celsius fokon ideális egy nagy paplanos alváshoz, de a konyhában is elég lehet a 20 Celsius fok, hiszen itt a főzés is hővel jár. A folyosókon és az előszobákban is alacsonyabb lehet a hőmérséklet - akár 15-16 Celsius fok.
 
Nem kell, hogy mindig ugyanolyan meleg legyen!
Amikor mindenki alszik, éjszaka nyugodtan lejjebb veheti a hőmérsékletet nem csak a hálószobában, de a többi helyiségben is - ugyanez igaz akkor is, amikor üresen marad a lakás. Teljesen kikapcsolni ugyanakkor nem érdemes a fűtést, mivel a hideg lakás felfűtése több energiába kerül, mint amikor folyamatosan alacsonyabb hőfokon megy a fűtés.
 
Áramoljon szabadon a levegő!
A klíma jobban felmelegíti a szobát, ha nem akadályozza semmi a meleg levegő áramlását. Ezért ne tegyünk elé például száradó ruhát: a fűtés hatékonysága ilyenkor csökkenni fog.
 
Szigetelési trükkök
Ha nem megfelelő a szigetelés, érdemes vastag falvédőkkel, szőnyegekkel, függönyökkel és éjjelente lehúzott redőnyökkel javítani a helyzeten. Hőszigetelés nélküli házban sokat segíthet az is, ha az ágyakat nem közvetlenül a fal mellé helyezzük.
 
Hatékony és gyors szellőztetések
Szellőztetéskor érdemes kereszthuzatot csinálni az összes ablak kinyitásával - naponta többször, de egy-egy alkalommal csak pár percre. A huzat miatt a levegő már ennyi idő alatt is felfrissül, a lakásban lévő bútorok és falak viszont még nem hűlnek ki, így szellőztetés után gyorsan újra felmelegítheti a szoba levegőjét.

Gyakori kérdések:

Mennyivel lehet csökkenteni a fűtésszámlát, ha klímával fűtünk?

A kérdésre nincs fix válasz, hiszen az érték függ attól, hogy milyen megoldásról váltunk - és attól is, hogy pontosan milyen készüléket veszünk. Egy A+++ és egy E hatékonysági kategóriába sorolt klíma között több, mint kétszeres eltérés van az energiafogyasztás tekintetében - az előbbi fele akkora villanyszámlával biztosítja ugyanazt a hőmérsékletet, mint az utóbbi.
Amennyiben hagyományos elektromos radiátorral fűtünk, a klímaberendezés SCOP mutatója jó közelítést ad a várható fűtési költség csökkenéséről: egy 4-es SCOP-nál negyedére fog csökkenni a költség, egy 5-ösnél ötödére (vagyis 80 százalékkal) és így tovább.
Milyen különbségek vannak a különböző klíma típusok fűtési hatékonysága között?
Egy ma kapható átlagos készülék fűtési hatékonysága (SCOP) 3.5 és 4.5 közé esik. A kifejezetten fűtésre optimalizált készülékeknél az 5 feletti értékek jellemzőek - a 6-hoz közeli érték kimagasló hatékonyságot jelent.
Mindez azt jelenti, hogy egy fűtésre optimalizált klíma akár harmadával kevesebb áram felhasználásával képes ugyanolyan hőmérsékletet teremteni, mint kevésbé fejlett társa.
Hogyan hat a klímával történő fűtés a beltéri levegő minőségére?
A ma kapható klímák minden esetben szűrik a levegőt: a korszerűbb készülékek antibakteriális filterekkel is rendelkeznek. Tovább javítja a beltéri levegő minőségét, hogy a klímák párátlanításra is képesek.
Fontos, hogy mindez nem jelenti azt, hogy nem kell szellőztetnünk, ha jár a klíma: a rendszer csupán a benti levegőt keringteti, illetve szűri.

Melyik klíma típus a legmegfelelőbb a fűtéshez?

Jelenleg gyakorlatilag minden, kereskedelemben kapható klíma inverteres split klíma és alkalmas a fűtésre, igaz, az egyszerűbb készülékek elsősorban rásegítő fűtéshez javasoltak, mivel igazi téli hidegben nem, vagy csak nagyon rossz hatékonysággal üzemelnek.
Ha egész fűtési szezonban használni szeretnénk készülékünket, keressük a speciálisan fűtésre optimalizált modelleket. Ha a klíma leírásában szerepel, hogy a készülék -25, illetve -30 Celsius fok külső hőmérsékletig képes fűteni, akkor Magyarországon biztosan nem lesz gondunk a téli időjárással. Sok készülék esetében a gyártó “csak” -20 Celsius fokig vállal garanciát - ezek egy-egy különösen hideg napon problémát okozhatnak, de a kockázat nem túl nagy.
Amit még érdemes figyelni, az a készülék fűtési hatékonysági mutatója: ha egész szezonban kizárólag klímával fűtünk, tízezres nagyságrendű különbséget jelenthet a költségben, hogy 4-es vagy például 5.5-ös SCOP mutatóval rendelkező légkondicionálót használunk-e.

Forrás: eon.hu